Duna Hotel logo Pacsirta Étterem logo Nemzeti Kávéház logo Török Pince logo Átrium Wellness logo Gilice Játéksarok logo
Duna Hotel logo

Ajánlatkérés

Érkezés dátuma:
Távozás dátuma:

Programok, látnivalók

Látnivalók Baján

Szállodánk központi elhelyezkedésének köszönhetően a bajai látnivalók akár gyalogosan, kerékpárral, vagy gépkocsival is könnyen elérhetőek. Az alábbiakban összegyűjtöttük a nevezetességeket, de a kirándulni vágyók a szálloda recepcióján is tájékoztatást kaphatnak a hotel közvetlen környezetében és a környéken található látnivalókról.

A bajai múzeumokról információk, jegyárak és nyitva tartás az alábbi címen érhetők el:
http://www.bajaimuzeum.hu/  

SZENTHÁROMSÁG TÉR

Szentháromság tér

A Szentháromság teret előszeretettel hasonlítják a velencei Szent Márk térhez. A hatalmas, négyzetes teret szürke gránitkocka burkolja, átlós irányban, mintegy lóhere-alakzatot formálva keresztezi két útvonal. A tér közepén áll a város egyik legrégebbi késő barokk stílusú műemléke, a Szentháromság szobor, amely a nagy pestisjárvány emlékére az 1750-es években készült. A nyugati irányban lévő nyitott oldal gyönyörű kilátást nyújt a Sugovicára, amely itt kanyarodik a város alá, szelíden simulva a főtérhez. A tér mellett híd vezet át a Kamarás-Duna és a Ferenc-csatorna által közrefogott Petőfi-szigetre. A Petőfi-sziget sportpályáival, szállodájával és kempingjével, ifjúsági szálláshelyeivel idegenforgalmi centrum.

VÁROSHÁZA

Városháza

A Sugovicára néző reneszánsz olasz stílusú Szentháromság téren áll a mai Városháza, a hajdani barokk Grassalkovich palota. A palota a múlt század végén, 1862-ben lett a város tulajdona. A millennium évében, 1896-ban építették át neoreneszánsz stílusban - ennek emlékét őrzi az aulában elhelyezett tábla. Dísztermének freskóit Szurcsik János festette 1978-ban.

FERENCESEK TEMPLOMA

Ferences templom

Ezt a templomot a XVIII. század közepén emelték és a barokk szellemet kelti életre. A magas tornyát régebben tűzoltó toronynak használták, majd mind kilátót. A Baján található legrégebbi emlékmű a Dolores anyát ábrázoló szobor, amely a Ferencesek templomának külső déli falán áll.

SZENT MIKLÓS TEMPLOMA

Szent Milós templom

A még ma is működő templomot 1777-ben emelték, a szerb nemzetiségű lakosság kérésére, hogy vallásukat gyakorolhassák. Amellett, hogy egyedi kulturális emlékmű, ez a templom híres még a Szent Miklós védőszentet ábrázoló képről és a róla készült, a templomot díszítő freskókról.

SZENT JÁNOS KÁPOLNA

Szent János kápolna

A kápolnát 1877-ben Szent János tiszteletére szentelték fel azon iparosok (molnárok, halászok és hajósok) akik a mindennapi kenyerüket a Baja körüli vizeknek köszönhetik. Szent János barokk stílusú szobra a kápolna előtt található. Különleges népi hagyomány a "Jánoska-eresztés", amikor a virággal feldíszített Szent János szobrot fáklyákkal kivilágított hajóra teszik, és a Sugovica hídig hajóztatják.

ZSINAGÓGA

Zsinagóga

A zsinagógát 1845-ben építették neoklasszikus stílusban. Minthogy a kisszámú zsidó lakosság a II. Világháború után nem tudta fenntartani az épületet, így azt átvette a város vezetősége és 1980-ban könyvtárrá alakította. A zsinagógát kívülről teljesen restaurálták. A beltéri felújításánál figyelembe vették a könyvtár szükségleteit és nagy részben sikerült megóvni a belső berendezés eredetiségét.

TÜRR ISTVÁN MÚZEUM

Türr István (1825-1908) az olasz Népfelszabadító háborúban mint Garibaldi tizedese vált ismerté, de nevéhez fűződik a korinthoszi csatorna kiépítésének előkészítő munkája, valamint több rajz a magyarországi csatorna-hálózat kibővítésére, amelyek között van a Ferenc-csatorna is. A Sugovica és a Duna torkolatánál található egy kilátó, melyet Türr Istvánról neveztek el. Baján a Dunán átvezető híd is az ő nevét viseli. A Türr István Múzeum várostörténeti-, néprajzi- és halászati kiállítása segítségével megismerhetjük Baja és térsége történelmi és kulturális emlékeit, ma is élő hagyományait.

ÉBER EMLÉKHÁZ

Éber emlékház

A csendes és kanyargós Jókai utca végén találjuk a házat, amelyben élt és alkotott az Éber család, jelentős nyomot hagyva a XX. századi Baja képzőművészetére. Idősebb Éber Sándor és fia ifjabb Éber Sándor, valamint Anna húga a képzőművészeti, szobrászati és rajz alkotásaikon kívül, sok szeretettel a városra hagyták a több évtizeden át gyűjtött hagyatékot, amely a város történelméről, az irodalmi alkotásokról és a Bácska és Sárköz térség népművészetéről nyújt tanúbizonyságot.

NAGY ISTVÁN KÉPTÁR

Nagy István képtár

A hajdani Vojnich-kúriában, az 1830 körül épült klasszikus stílusú műemléki épületben kaptak méltó helyet az 1937-ben létrehozott Baja Képtár legszebb darabjai. A képtár 1947-tõl szabad művészeti akadémiai feladatokat lát el Rudnay Gyula festő vezetésével, nagy képtárrá 1985-ben lett. Napjainkban kiállító terem, ahol a Türr István Múzeum művészi alkotásainak egy része is bemutatásra kerül.

III. BÉLA GIMNÁZIUM

III. Béla Gimnázium

Ez a gimnázium a legrégebbi középiskolai intézmény Baján, ahol számos magyar történelmi és kulturális nevezetes személy tanult. Köztük Türr István is 1757-ben, valamint a költő Tóth Kálmán, de a XX. század egyik legkiemelkedőbb költője Babits Mihály is itt kezdte tanítói pályafutását. A gimnázium előtt található III. Béla király bronz szobra, Kő Pál szobrász műve.
ÁRPÁD-KÚT - A magyar Honfoglalás ezerszázadik, egyben Baja várossá nyilvánításának háromszázadik évfordulóján emelték ezt a díszes kutat. A kis csapokat honfoglaló vezérekről nevezték el.

TÜRR ISTVÁN KILÁTÓ

Türr kilátó

Baján a Sugovica áthelyezett dunai torkolatánál egy olyan földnyelv épült ahonnan a Duna hosszú szakasza és a szemben lévő nagy kiterjedésű erdőség (Gemenc) egy része is jól belátható. Mindezt segíti a főmeder enyhe ívelése is. Ennek a földnyelvnek a kiinduló, magas pontjára építtette Baja város Türr István emlékművét 1934-ben.
Türr (1825. augusztus 11. Baja, 1908. május 3. Budapest) nemzetközi hírnevét az olasz nép szabadságharcában, majd az egységes Olaszország létrehozásában vállalt szerepe alapozta meg. Garibaldi közvetlen munkatársa, altábornagy volt. Katonai-diplomáciai megbízásokat vállalt és teljesített. Különböző kormányok közötti együttműködésen fáradozott.
A Duna és a Sugovica találkozásánál emelt Türr kilátó Baja város ismert és elfogadott szimbóluma. Az emlékmű henger alakú, toronyszerű, oszlopcsarnokos, tetején terasszal, zászlóval. Teljes magassága /zászlórúddal/ 13 m 72 cm. A város szívéből hangulatos Sugovica parti sétányon keresztül juthatunk el ide.

Baja KÖRNYÉKI LÁTNIVALÓK

Gemenci erdő

Gemenci erdő

Európában kevés helyen található ilyen dunai táj, mint Baján. A Duna és a Sugovica árnyas vízpartjai, holtágai és zátonyai, valamint az ártéri erdők különleges látványa olyan atmoszférát teremt, mely minden természetkedvelőt magával ragad. Az élményt csak tetézi a ligeterdőkben fellelhető egyedi növény- és állatvilág.
A Duna túlpartján Bajához tartozik a Sárköz és az Alsó-Duna völgy csodálatos ártéri erdeje, a Gemenc. A Gemenci-erdő a víz közelségének köszönheti egyedülálló szépségét. Különleges hangulatát a jellegzetes növényvilág, a temérdek vadvíz és az egyedülálló állatvilág határozza meg.

Vén-Duna

A Gemenc hazánk egyik legismertebb védett területe, Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdeje, nemzetközi szinten is kiemelkedő természeti érték. A terület jelentős része 1977 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Ezen a vidéken a Duna az uralkodó természeti erő. Az ártéren található növény- és állatvilágot főleg a tavaszi zöldár élteti. Az ártéri erdőket keresztül-kasul szabdalják a mellékágak, a fokok, a holtágak, melyek páratlan természeti értékeket rejtenek, és mintegy érként táplálják az erdőt. Ez a csodálatos vidék a víz és a szárazföld találkozásának harmóniája következtében kapja egyedi jellegét. Az alacsonyabb területeken a fűz és a nyár ligeterdők, a magasabb fekvésű részeken a tölgy, kőris és szil lomberdők húzódnak. A világrekorder trófeákat adó gímszarvas állomány, a vaddisznó, valamint az őz nem ritkaság ezen a területen, de a nagyvad mellett a vadmacska, a borz, a róka, a nyuszt, nyest, mókus, vidra és a hód is megtalálható. A madárállomány is különleges: a rétisas, a kerecsensólyom, barnakánya, feketeharkály, kócsag, bakcsón kívül a világ legsűrűbb feketególya állománya is itt található.
A természetvédelmi oltalom alatt álló védett és fokozottan védett területek korlátozottan látogathatóak, ezért az e célra létrehozott és fenntartott kiránduló- és parkerdők, tanösvények, az erdei iskolák, az erdei vasút és a személyszállító hajópark hivatott szervezetten, a természeti értékek megőrzésének szem előtt tartásával megismertetni az idelátogató turistákat a látnivalókkal.

Gemenci Ökoturisztikai Központ

Pörböly, „Gemenc kapuja” – az ártéri erdőszélén, két régió határán található. Közúton, vagy vasúton egyaránt jól elérhető – Bajától csupán 7 km-re van. Innen indul az ártéri rengetegbe a közkedvelt Gemenci Erdei Vasút. A látnivalók közül kiemelkedik az új Fogadóépület, vagy a Múzeum, mely betekintést enged a Sárköz néprajzába és bemutatja a gímszarvast, ill. az ártér élővilágát, valamint az erdészet, a gazdálkodás összegyűjtött tárgyi emlékeit. Itt találjuk meg a Gemenci Méhészet Gyűjteményt is.

 

BAJAI KERÉKPÁRUTAK

(útvonalak és látnivalók) 

Baja a profi kerékpáros túrázóknak is ideális célpont, mivel a Duna mentén, a Gemenci ártéri erdő mellett terül el, és a Duna bal (alföldi) partján levő árvízvédelmi töltésen, a várost érintve vezet az Eurovelo 6 nemzetközi kerékpárút.

A város több nevezetessége, tájképi érdekessége azonban jól bejárható rövidebb, de tökéletesen kiépített kerékpárutakon, vagy gyér forgalmú, aszfaltozott mellékutakon, amelyek megtétele kényelmesen, biztonságosan, akár gyerekekkel pedálozva sem vesz igénybe többet 30-90 percnél. Az alábbiakban ezekhez kívánok útmutatót, illetve tartalmi ajánlást adni:

Kiinduló pontnak célszerű a Szentháromság (Fő) tér észak-nyugati sarkához közeli Sugovica-híd város felőli oldalát venni, innen adom meg a távolságokat is.

 

Türr István - emlékmű és kilátó (2 km)

A Sugovica-hídtól (nem áthaladva azon) a víz felőli oldalon északi irányba indulunk el a járda mentén (az 1848-as ágyú felé), majd hamarosan rátérünk a kiépített, lejtős kerékpárútra, amely nyugati irányba fordul. A Halászparthoz vezető úton óvatosan áthaladva felhajtunk a Sugovica északi partján húzódó töltésre, és ezen megteszünk kb. 1,4 km-t.

Az út elején jobbra a szerdán-szombaton működő városi piac, vasárnap bolhapiac, balra a Halászpart éttermei, sörözői, kávézói várják a vendégeket. A töltés elején balra a yacht-kikötőt és vízi színpadot láthatjuk, utána balra a Sugovica szabad strandja terül el a csúszkapályával, túlsó oldalán a Petőfi-sziget üdülőivel. Szemben balra a Türr István-átvágást (helyi nevén Tejes) láthatjuk, majd jobbra az Eötvös József Főiskola épületeit és kollégiumát.

A töltést, amelyen haladunk, az ún. Galagonyásnál (G-pont) egy aszfaltozott út keresztezi. Amikor a kerékpárút itt letér a töltésről, élesen balra kanyarodunk és ezen az úton 600 méter után érjük el a Türr-emlékművet, amely a (nagy) Duna partján, a Sugovica torkolatánál épült 1934-ben. (Az esetleges átmeneti kellemetlen illatot a városi szennyvíztisztító okozza.)

Az emlékmű és kilátó a bajai születésű Türr István (1825-1908) tábornok, magyar szabadságharcosnak, Garibaldi szárnysegédének, a marsalai partraszállás hősének állít emléket, aki később fontos szerepet játszott a Korinthoszi-csatorna megépítésében is.

A kilátó mellett Halászati Mini Skanzen tekinthető meg, és a közelben büfé és toalett is üzemel. Az emlékmű melletti padokról jó kilátás nyílik a dunai hajóforgalomra és a túloldali Gemenci erdőre.

 

Duna-híd (1,6 km a Galagonyástól, 3 km az S ponttól)

Az említett G-pontnál továbbhaladva a töltésen kialakított, aszfaltozott kerékpárúton, elhaladunk Baja „Szentjános” városrésze mellett.

Jobbra látható az 1875-ben épült szentjánosi kápolna, amely minden év május közepén este kiindulópontja a hagyományőrző Jánoska-eresztés programnak, amikor is a templom szentjének szobrát fáklyákkal és mécsesekkel díszített csónakok által kísért hajón szállítják Baja központjába, ahol egy égő koszorú vízre bocsátását követően az egész város megünnepli a halászok és vízen járók védőszentjének napját.

A töltésen továbbhaladva balra a dunai kikötő létesítményei, jobbra a részben felszámolás alatt levő régi ipari negyed épületei láthatók. Egy ponton ismét aszfaltozott út keresztezi a töltést, ezen áthaladva folytatjuk utunkat északi irányba. A balra látható nagy gabonasiló magasságában ismét közút keresztezi a töltést. Itt érdemes élesen balra fordulni, és ezen a gyér forgalmú közúton megtenni mintegy 300 métert, egészen a gabonasiló tövében levő ún. Vándorpontig, amely a Gemenci Erdőgazdaság kezelésében kimondottan a kerékpáros turisták számára készült. Javító, mosoda, tisztálkodó helyiség és térképekkel ellátott közösségi terek várják az ide betérőket. A padokról jó kilátás nyílik a Dunára és a Türr István- (Duna) hídra.

A Vándorponttól a híd felé további 200 métert megtéve (A behajtani tilos tábla miatt inkább gyalogosan!) eljutunk a híd lábánál levő IV. Károly- emlékmű és lépcsőhöz, ahol 1921. november 1-jén IV. Károly, volt osztrák császár és magyar király utoljára érintett magyar földet, mielőtt a brit Gloworm hadihajó fedélzetén száműzetésbe vitték Madeira-szigetére, ahol 1922. április 1-jén halt meg.

A Sugovica-híd – Türr-emlékmű – Vándorpont útvonal hossza: 4,2 km

Megjegyzés: A Duna-hídon átkelve felkereshetjük a híd déli oldalán fekvő Potykacsárdát, illetve áthaladva a hídtól északra elterülő üdülőnegyeden, elérhetjük a Vén-Duna nevű holtágat. Alacsony vízállásnál mindkét helyen fürödhetünk a Duna jobb partján lévő homokzátonyokon.

Akik hosszabb útra vállalkoznak, a Duna-hídtól észak felé folytathatják útjukat a Duna bal partján kiépült töltésen (Eurovelo 6), ami áthalad a folyóba Bajánál visszaömlő Duna-völgyi Főcsatorna zsilipjén, és elvezet az érsekcsanádi, majd ósükösdi Duna-partig – érintve a Tanyacsárdát, majd a csanádi Rév Csárdát - illetve tovább vezet a szekszárdi (Szent László) Duna-hídig, amelyen átkelve, a Duna árterét nyugatról lezáró észak-déli irányú töltésen visszaérhetünk Pörbölyig. (Innen azonban célszerű vonattal visszatérni Bajára, mivel a szűk és forgalmas 55-ös út kb. 6 km-es szakasza nem ideális a kerékpáros közlekedés számára.)

 

Petőfi-sziget (3,5 km)

A Sugovica-hídon áthaladva körbe kerékpározhatunk a Baja zöld belvárosának is nevezett szigeten. A hídról lehajtva jobbra az Ifjúsági Szálló és Kemping (étterem, csónak kölcsönző) balra pedig a 2015-ben átadott Turisztikai Központ (kerékpár kölcsönző) található, utóbbi mögött pedig a városi uszoda. Egyenesen továbbhaladva a kiépített kerékpárúton jobbra láthatunk több intézményi üdülőt, éttermet, panziót (Sobri Halászcsárda, Vizafogó Panzió és Étterem).

A Türr-átvágás (Tejes) partjához érve balra kanyarodik az utunk, és hamarosan elérünk a nemrég átadott gyalogos és kerékpáros hídhoz (nevezzük ezt T pontnak). Itt egyenesen továbbhaladunk (nem hajtunk fel a hídra!), elhaladva a teniszpályák és az Evezősház mellett, majd hamarosan elérjük a Bajai Sporthorgász Egyesület telepét. Itt egyenesen (a magánterület és gépjárművel behajtani tilos tábla ellenére) óvatosan áthaladhatunk, majd utunkat folytatjuk a sziget árnyas fái alatt vezető, aszfaltozott kerékpárúton. A sziget keleti oldalán jól látható a 2015 nyarára elkészült magas partfal rekonstrukció, majd a Duna Wellness Hotel tömbje és a Szentháromság tér tárul elénk. A híd alatt áthaladva balra kanyarodunk a Véndió Étterem mellett, majd kb. 100 m megtétele után visszakanyarodunk a Sugovica- hídra.

A Tejesben, még a kerékpáros híd előtt, a töltésen átnézve láthatjuk a magyar dunai jégtörő flotta több egységét és a Duna déli szakasza hajóútjának folyamatos kijelöléséért felelős „kitűző hajókat” (ezek a változó vízállásnak megfelelően helyezik át az éjjel-nappal látható bójákat).

A Sporthorgász Egyesületnél meggyőződhetünk arról, hogy Baja tényleg vízi város, mivel az országban fajlagosan itt található a legtöbb ladik, motorcsónak, kishajó – a vízen, a partra felhúzva, illetve a több száz csónaktárolóban.

 

Pandúr-sziget (kb.12 km)

Elsősorban azoknak ajánlott, akik valódi ártéri erdőt kívánnak belülről látni. A kerékpárút középső, erdei szakasza (kb. 5,5 km) hengerelt murvával borított (a többi aszfaltozott), így közepes vagy szélesebb abroncsú bringákkal érdemes végigmenni.

A Sugovica-hídtól 1 km-t kerekezünk a már ismert gyalogos és kerékpáros hídhoz (T pont), majd ezen átkelve jobbra kanyarodunk és a Sugovica déli partján nyugat felé haladva 1200 méter után elérünk a Pandúr Ökoparkhoz és kilátóhoz, ahol a helyi flóra és fauna mellett megismerkedhetünk a bajai halászléfőzés fortélyaival is. További 400 méter megtétele után kiérünk a Duna-partra (szemben a Türr-emlékművel). Innen a frissen aszfaltozott Futrinka utca, a bajaiak kedvelt üdülőterületének házai mentén haladunk 1 km-t, majd elérjük a Gemenc Zrt. Pandúri Erdészetének murvás belső útját. Kb. 1100 métert követően érdemes rövid pihenőt tartani az 1477. folyamkilométert jelző táblánál, ahonnan jó rálátás nyílik a Duna túlpartján elterülő ún. Pál-zátonyra, a „bajai Riviéra” egyik kedvenc homokzátonyára. Ezt követően további, közel 4 km-t pedálozhatunk az ártéri erdő eredeti, többnyire árnyas, fákkal ölelt környezetében, számos belső tó, ártéri gödör mellett elhaladva. (Szemüveg, sapka ajánlott, mert időnként muslincák felhőivel is találkozhatunk.) Az erdőből kijövet a Szeremlei-Duna holtágnál érjük el ismét a műutat, ahol balra kanyarodva 1300 méter után a T ponthoz jutunk vissza. (A műútnál jobbra kanyarodva és átkelve a Ferenc-csatorna hídján rátérhetünk az Eurovelo 6 Bajától dél felé induló szakaszára.)

Megjegyzés: Bajától délre ugyancsak kiépített, aszfaltozott kerékpárút vezet a 7 km-re levő Vaskút, többnemzetiségű községbe, ahol érdemes megnézni a falu végén jobbra látható templomot, illetve az attól déli irányban, kb. 300 méterre megközelíthető rendezett, szép temetőt.

Összeállította: Szentiványi Gábor, (bajai) nagykövet és amatőr bringás, 2015. augusztus